Az Anya-nyelv-ész 1. című írásomban említettem egy, a magyar nyelv lényegmegragadó elvéhez példaként hozott olyan magyar találmányt, ami folyamatosan hatással van az egyre gépiesedő világunkra. Kicsit jobban utána néztem ennek a Hungarian Notation-nek, és érdekes dolgokat találtam.
    Simonyi Károly, aki később Charles Simonyi lett, már gyerekként is olyannyira rajongott az űrkutatásért, hogy 15 évesen nyert a Fiatal Kozmonauta nevű ifjúsági versenyen. (Édesapja elég komoly utat mutatott neki, hisz ő volt a magyarországi atomfizikai kutatás alapjainak megteremtője, és az első magyar részecskegyorsító megépítője.) A nyeremény által kijutott Moszkvába és találkozhatott az akkori sztár űrhajósokkal. 44 évvel később a második magyarként lépett az űrbe Farkas Bertalan után. Azt hiszem, így teljesülnek az álmok.
    Budapesten volt gimnazista, de már 17 évesen Dániában kapott programozói állást. Lehet mondani, hogy ilyen családi háttérrel könnyű előrelépni, de kíváncsi vagyok, hogy ma hány 17 évesben (és a szüleiben!) lenne annyi bátorság és szorgalom ilyen fiatalon, hogy igent mondjon egy külföldi állásra, egy olyan lehetőségre, amely gyökeresen megváltoztatja az életét, …vagy nem, de kipróbálni mindenképpen érdemes!
   A Kalifornia Egyetemen szerzett diplomát alkalmazott matematikából, majd a Stanford Egyetemen doktorált számítástudományból. Dolgozott a Xerox Kutatóközpontjában, és az ő nevéhez fűződik az első alakhű szövegszerkesztő, ami azt jelenti, hogy a felhasználó ugyanazt látja a dokumentum szerkesztése közben, mint ami a nyomtatott papíron lesz. Ma már ez persze természetes, de 1980 előtt koránt sem volt az.
   1981-ben csatlakozott a pár évvel korábban megalakult Microsofthoz. A cégnél ő vezette be a programozás objektumorientált módszerét, amely hatékonyabbá tette a fejlesztői munkát. Újításának lényege a "magyar jelölés" volt. Azóta szabványossá vált ez a jelölésrendszer a programozók számára, ahol az adatok kezelésére létrehozott objektum mellett feltüntetik annak típusát és használatának célját is, átláthatóbbá téve ezzel a kódot, és felgyorsítva a programozást. Mivel a legtöbb Microsoft kiadvány és dokumentáció az elmúlt 15 évben a magyar jelöléssel lett közzétéve, ezért a Microsofton kívül is sokan átvették egy vagy több variációját ennek a jelölésnek.
Az ő vezetése alatt fejlesztették ki a mára minden számítógépet használó által ismert Microsoft Excel és Word programokat is.

    2002-ben üzlettársával megalapította az Intentional Software nevű céget, melynek programozói nem a feladatot oldják meg, hanem az annak megoldásához szükséges eszközöket (szoftvert) fejlesztik ki, hogy végül ezek alapján egy automatizált rendszer generálja le a kész megoldást.

   Magyarországon két díjat alapított az alkotó elmék elismerésére, a Charles Simonyi kutatói ösztöndíjat, és édesapja emlékére a Simonyi Károly-díjat, amelyet a tudományos vagy a tudományos és az oktatási munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó fizikusnak, illetve mérnöknek ítélnek oda évente.
Több tíz millió forintot és dollárt ajánl fel itthoni és külföldi művészeti és tudományos kutatásokra egyaránt, mivel véleménye szerint a tudomány és a kultúra a két legerősebb közösségformáló terület.

„Azáltal szeretnék maradandót létrehozni, hogy másokat juttatok kiváló lehetőségekhez. Mindenki számára elérhetővé kell tenni az oktatást, a művészetet és a nagyszerű zenét, az ezeket biztosító intézményeket pedig folyamatosan támogatni kell.”

Büszke vagyok arra, hogy ilyen magyar elmék járják a világot, és tudatják mindenkivel, hogy milyen csodálatos népség vagyunk! ;)

Szeretettel: Zsuzsi

Források:
http://www.rentit.hu/
www.microsoft.com