Sokféle zászlónk volt az idők során, de némely társuralkodó szimbólumrendszerét leszámítja jellegzetesen (és leginkább) a piros, a fehér (ami előbb inkább ezüst volt), és a zöld színek domináltak. Számomra, de talán csak mert nő vagyok, nagyon fontos jelentőséggel bírnak a színek, ...és egyébként az illatok, és a hangok is, de ez most itt nem számít. :) A magyar zászló színei és szimbólumai így engem elég hangosan szólítanak meg. 

a piros az erő, a lélek, a tűz, a Nap színe,
a fehér a hűség, szellem, a víz, a Hold színe,
a zöld pedig a remény, a zöld a növény, a föld, a Föld színe.

Ez a három szín és jelentés egy egységet alkot. Piros-fehér-zöld eszerint annyit tesz:

lélek-szellem-növény,  -  tűz-víz-föld,  -  Nap-Hold-Föld!

EGY az Isten,
és három a magyar igazság,
és sehol sem annyira három,
és ez a három sehol sem annyira EGY,
mint a MAGyarban!

    Történelmünk legelső zászlóemléke a 9.századból egy egyszínű, fejedelmi vörös zászló, melynek lobogó része három csúcsban végződik, a tartórúd csúcsán Árpád törzsének szent állata, a turul háromdimenziós figurája található. István idejében a turult leváltotta a kereszt, de minden más maradt. 
A 12. században a lobogó csúcsokból csak a legfelső maradt meg, és a vörös alapra rákerült a jellegzetes három dombocska, és a fehér kettős kereszt, ami ebben az esetben bizánci jelkép. Az uralkodó kettős, világi és transzcendentális hatalmát jelképezi, ahogyan volt az a kereszténység előtti időben, mikor világi harcos, és szellemi mágus vezette a magyarokat. A tartórúd végén már csak egy dárdahegy forma díszelgett. III. Béla fia, I. Imre vörös-ezüst, keresztben (hét) csíkos zászlót, ismertebb néven árpádsávos zászlót használt, bár az ezüst inkább fehérnek tűnik.
A 14. században megjelentek az Anjouk, és szimbólumaik is a zászlón. Kék alapon arany minták kerültek az árpádsávok mellé, és a tartórúd hegyén is az ő liliomuk került a dárdahegy helyett. A 15. században Hunyadi János kék-fekete hollós, gyűrűs címerét a bátorságot jelképező fehér hátterű, vörös, koronát emelő oroszlánok egészítették ki négyes osztásban. Mátyás fekete seregének zászlaja még mindig négyfelé osztott, de már újra tisztán vörös alapon fekete árpádsávok, és bátor oroszlánok vannak rajta pepitában, középen azért ott a holló is kék pajzson ezen fecskefarkú lobgónak.
A 16. században zöld alapra váltottak, maradt a fecskefarok, és a zászló két oldalán eltérő lett a minta. Az egyiken a ma is ismert koronás-árpádsávos-kettőskeresztes-háromdombos címer, míg a másikon a kétfejű sasos császári címer látható. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem zászlaját leírni is nehéz. Jellegzetesen erdélyi, lángnyelvekkel, címerrel és jelképelemekkel. Bocskai István szalontai hajdúinak hadnagyi zászlaján a hajdúkat jelképező oroszlán a császári erőket jelképező sast tépázza elvileg, bár nekem inkább úgy tűnik, hogy "összefognak", egymás felé fordulva kéz a kézben osztják meg az osztva fehér és vörös zászlót. Rákóczi fejedelem zászlaja egyszerű árpádsávos, lobogócsík nélküli, feliratos: "Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten".
Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló  jellegzetessége a körben futó farkasfogdíszítés. Előlapjukon mindig a magyar kiscímert ábrázolták, itt korona nélkül, hátoldalukon pedig a Magyarok Nagyasszonyát. Itt látható a hungarikumnak tekinthető kardos koszorú motívum.
A lyukas közepű zászló 1956-ban száműzte a  Rákosi-címert a magyar állam jelképei közül. Helyette a Kossuth-címer visszaállítása történt meg, amely akkor a nemzeti szuverenitás jelképe.

A mi mai zászlónk egyszerű 3 sávosan, piros-fehér-zöld színekben, de címeres változatban is pompás.

Szeretettel: Zsuzsi

Forrás: 

domonyi aries
http://www.nemzetijelkepek.hu/